Adóváltozások 2021-2022

Adóigazgatási könnyítések 

A szabályozás szerint az adóhatóság egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez az ezt kérelmező adózónak, ha az valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelmet és a fizetési nehézség indoklását 2021. december 31-éig kell benyújtani, a kedvezmény az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra kérhető.
Ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené, az adóhatóság az adótartozást egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, legfeljebb 5 millió forinttal mérsékli. Az erre vonatkozó kérelem benyújtási határideje szintén 2021. december 31., az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.
Az adótartozás mérséklése esetén a fennmaradó összegre fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. Az adótartozás mérséklése nem engedélyezhető, ha az adóhatóság az adózó részére fizetési kedvezményt engedélyezett.

Szociális hozzájárulási adó mentesség 

A 2021. június 10-én hatályba lépett szabályozás mentesíti a nyugdíjas adófizetésre kötelezett személyeket a szociális hozzájárulási adó fizetése alól az egyéb jövedelmek tekintetében, illetve a tanulószerződések után sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni 2021. június 10-től. Ez a szabályozás a kifizetés időpontjához kötődik, és nem vonatkozási időszakhoz.

SZÉP kártya és turizmusfejlesztési hozzájárulás

A kormányrendelet ismét meghosszabbította a Széchenyi Pihenő Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összegre vonatkozó szociális hozzájárulási adó mentesség érvényességét a 2021-ben adott juttatások tekintetében, és fenntartotta a tavaly tavasszal már megemelt, és egyszer már meghosszabbított éves keretösszeget. Ugyanakkor 2021. december 31-ig az egyes zsebek is átjárhatóak maradnak, azaz bármely zsebből fizethető bármilyen szolgáltatás az elfogadóhelyeken.
Megmaradt az alacsonyabb adóteher a SZÉP kártyákon, így azok után csak 15% szja-t kell fizetni, a szociális hozzá-járulási adókötelezettség megfizetése alól mentesülnek a cégek 2021. december 31-ig. A KIVÁ-s cégek mentesítése kimaradt a jogszabályi módosításokból, így náluk a SZÉP kártya juttatást 2021. július 1-től ismét terheli a KIVA. (Remélhetőleg a jogalkotó ezt a szabályozást hamarosan módosítja.)
A turizmusfejlesztési hozzájárulást 2021. január 1-jétől 2021. december 31-éig nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni sem.

Adóváltozások 2022

Szociális hozzájárulási adó

2022. július 1-jétől fél százalékponttal 15%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A szakképzési hozzájárulás – a kedvezmények fenntartása mellett – beépül a szociális hozzájárulási adóba, azaz a béreket terhelő munkáltatói adóterhek 2022. július 1-jétől két százalékponttal tovább csökkennek.  

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

Az új szabályok alapján 2022-ben a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül, és azután szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.
Átmeneti rendelkezés alapján azon magánszemélyek, akik 2022 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, az új szabályok szerint megállapíthatják a jövedelmet, és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül. Jövedelem akkor keletkezik, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó díjak, jutalékok együttes összegét. Ez utóbbiba beleértendőek a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is. Ügyleti nyereség akkor keletkezik, ha a megszerzett bevétel meghaladja a kriptoeszköz megszerzésére és az ügylethez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított igazolt kiadásokat. Viszont nem kell (nem lehet) ügyleti bevételt megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel nem haladja meg a minimálbér 10%-át. Ez utóbbi rendelkezés akkor alkalmazható, ha a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, és az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.